1.5

Végre megbékéltem az ötlettel, hogy ünnepeljük meg a bejutásom. J kitalálta, hogy medencés bulit szervez. Persze egyből felírt a meghívottak listájára mindenkit, akivel szerinte jó, ha találkozok. Mondanom sem kell, 60%-át áthúztam. Még mindig tartom magam ahhoz, hogy nem rajta keresztül szeretnék híressé válni.

Már csak annyi a gond, hogy fogalmam sincs mit vegyek fel. Mármint a fürdőruhám persze megvan, de kigórtam az összes ruhám a szekrényemből és semmi használhatót nem találtam. Itt ülök a kupac tetején tanácstalanul.

- Segítség kéne? – hallom meg az ismerős, szeretett hangot.

- Demi! – pillantom meg a legjobb barátnőm és a nyakába vetem magam – mit képzelsz te, hogy bekerülsz az X-factor top ötven énekese közé és csak egy sms-ben közlöd velem? Máris elszálltál, öcskös?

- Mondtam már, hogy imádom a stílusod? – vigyorgok rá boldogan.

- Hmmm... számtalanszor. De nem unom meg hallani.

Demz még beszól párat és nevetgélünk egy darabig, aztán segít kiválasztani egy kék ruhát fekete balerinacipővel. Addig sminkelünk és szelfizgetünk, hogy megérkeznek a vendégek.

Ahogy kimegyek egyből megbánom, hogy megengedtem a partit. Rengetegen eljöttek, igazi tömeg van a kinti medencénél. A medencével szemben egy színpad foglal helyet, ahol már a hangosítást állítják. Meglátom Niallt, Liamet, Louist és Harryt és odaintek nekik.

A bátyám megy fel a színpadra és köszönt mindenkit.

- Akkor indulhat a buli, emberek? Szedjük szét ezt az udvart ma! A színpadon Nicki Minaaaaj!

Valahogy sejtettem, hogy ez lesz, és Justin hatalmas felhajtást csinál. De már késő, a hangszórókból felhangzik a Beauty And A Beat.

„Yeah, Young Money, Nicki Minaj, Justin

Show you off, tonight I wanna show you off 

What you got, a billion could've never bought"

Megyek és keresek valamit inni, de amint meglátom az italos asztalt földbe gyökerezik a lábam. Dylan O'Brien áll az italos üvegek mellett és kedves arccal nézi a tömeget.

Oké, Gigi, szedd össze magad és indulj el.

- Szia – mosolygok rá és igyekszem fesztelennek tűnni.

- Szia, te vagy az ünnepelt, nem igaz? JB tesója – mosolyog vissza.

- Igen, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem én akartam a ma estét, csak nehezen mondok nemet a bátyámnak. Ő az alfa nálunk.

Basszus, komolyan ezt mondtam? Lehet ennél cikibbnek lenni?

Úgy tűnik Dylant szórakoztatja az kínosságom és jót nevet a béna poénomon.

- Jó tudni, hogy a Bieber – lánynak is van humorérzéke.

Még beszélgetünk kicsit és próbálok nem beégni többször, mikor az én imádott testvérkém beleszól a mikrofonba.

- Tehát, mint tudjátok ma este az egyetlen kishúgom továbbjutását ünnepeljük, úgyhogy készültem valamivel. Gigi, gyere fel a színpadra, légy szíves.

Sajnálkozva nézek Dylanre és fejben legalább kétszázszor elátkozom a bátyám, de elsétálok hozzá.

- Gig, itt az ideje megmutatni, mit tudsz. Csináljunk egy show-t, ahogy az nálunk illik.

Mi? Ezt nem gondolhatja komolyan. Én nem készültem semmivel. Sőt, be sem vagyok énekelve. Már éppen elkezdeném J leszidását, mikor elindul a közös kedvenc számunk, a Love Me.

„My friends say I'm a fool to think

That you're the one for me

I guess I'm just a sucker for love

Cause honestly the truth is that

You know I'm never leaving

Cause you're my angel sent from above"

Justin várakozóan néz rám, én pedig belekezdek az éneklésbe.

„Baby you can do no wrong

My money is yours

Give you little more because I love you, love you

With me, girl, is where you belong

Just stay right here

I promise my dear I'll put nothing above you, above you"

A refrént már közösen nyomjuk, utána pedig egymást kiegészítve. Le sem tagadhatnánk, hogy testvérek vagyunk.

„Love me, Love me

Say that you love me

Fool me, fool me

Oh how you do me

Kiss me, kiss me

Say that you miss me

Tell me what I wanna hear

Tell me you (love me)

Love me, love me

Say that you love me

Fool me, fool me

Oh how you do me

Kiss me, kiss me

Say that you miss me

Tell me what I wanna hear

Tell me you love me"

Mit ne mondjak, elég jól sikerült a szám és láthatóan a medencézőknek is tetszett. Végül, nem is sült ez el olyan rosszul, mint amennyire hittem.

- Köszönjük a tapsot, srácok, nagyszerűek vagytok! Most pedig következnek a mai este utolsó fellépői. Ujjongjatok, mert itt a One Direction!

Fogalmam sem volt róla, hogy fel is fognak lépni, ráadásul imádom ezt a számukat. A tesóm kitett magáért, el kell ismernem.

- Nagy voltál, alig várom, hogy nyomhassam rád az sms-eket megállás nélkül – jön oda Dylan mosolyogva, én pedig már alig állok a lábamon a bókjától.

- Köszönöm, de tudod, nem olyan nagy szám, gyerekkorunk óta éneklünk együtt Justinnal.

- Ne szerénykedj már, basszus, épp dicsérlek.

Felnevetek, aztán megtapsolom a 1D-t, mikor vége a daluknak.

- Hé, mennem kell, mert holnap forgatásunk van és aludnom is kéne, de megadhatnád a számod, hogy csináljunk egyszer valamit.

Ez már túl sok nekem, nem tudom elhinni! Dylan O'Brien, a sztárszerelmem épp most kérte el a számomat. Az ember azt hinné, hogy aki Justin Bieber kishúga ként nő fel, annak egy ilyen abszolút természetes. Aha. Hát nagyon nem.

Lediktálom Dylannek a számomat, aztán elköszönünk.

- VÍZIBOMBAAAAA! – kiálltja valaki, talán Niall, majd egyszer csak két erős kart érzek magam körül és már a vízben eszmélek fel.

- Nagyon vicces, fiúk.

Kikászálódok a vízből és úgy vagyok vele, hogy most már a ruhámnak mindegy. Ledobom és maradok fürdőruhában. Harryt látom magam előtt. Basszus, most olyan, mintha neki vetkőztem volna így, hogy itt ál alig néhány centire előttem.

Ég az arcom, alig merek ránézni és ravasz vigyort látok az arcán.

- Hmm. Tetszik. Mármint a fürdőruha.

Rám villantja még egyszer sunyi mosolyát és elsétál, mielőtt bármit mondhatnék.

.

.

.

.

.

.

.

.

Szóóóóóval gyerekek, itt a második fejezet. Pontosabban a másfeledik. Eddig hogy tetszik? Írjatok kommenteket és szavazzatok. :)

Elkezdtetek már shippelni?  Gylan (Gigi + Dylan) or Higi (Harry + Gigi)? Várom a véleményeket kommentben! :*

1

Eljött az idő. Erre vártam már ki tudja, hogy mióta. Hát, most itt vagyok. Itt, az amerikai X-factor színpadán. Pontosabban még a színfalai mögött.
Kigyúlnak a fények, őrjöng a közönség és felcsendülnek az ismerős ütemek.
- Az első New York-i válogatót megnyitja a ONE DIRECTION!

Az ismerős sorokat hátulról a fiúkkal együtt éneklem.

„Words will be just words
Till you bring them to life
I'll lift you up, I'll never stop
You know I'll take you to another world
I'll build you up, I'll never stop
You know I'll take you to another world"
And all the clubs you get in using my name
You think you broke my heart
Ohhh girl for goodness sake
You think I'm crying
Oh my ohhh, well I ain't!"

- Köszönjük szépen a One D-nek. Kötelességem elmondani, hogy a mai válogató zsűrijei a srácok lesznek! Liam, mit érzel ezzel kapcsolatban?
- Őszintén szólva alig várom. Nagyon megtisztelő számunkra ez a feladat, hiszen néhány évvel ezelőtt mi álltunk itt, ítéletre várva – nevet.
- Akkor kezdjük is el a napot, fiúk, foglaljatok helyet a zsűri asztalnál, jöjjenek a versenyzők!
A műsorvezető pasas lejön a színpadról, én pedig érdeklődve figyelem az első néhány próbálkozót. Lehet, hogy gonosz vagyok, de örömmel állíthatom, hogy az első két versenyző nem szerepelt túl jól. Ötödik leszek, úgyhogy már nagyon izgulok, de tudom, ez elmúlik, ha kimegyek.
- Fellépés előtti idegesség? Nyugi, mindenki elkezdi valahol. Mondjuk, én nem itt – jön oda hozzám egy szemüveges, csinos világosbarna hajú lány – Hoppá, azt hiszem én jövök. Neked... hát... kéz és láb törést. Tudod... szó szerint – kacsint rám, majd lazán kisétál a közönség elé.
Meg kell mondjam bosszant, hogy nem volt időm visszavágni a sértéseire, de az még jobban, hogy nagyon jól énekel. Ráadásul úgy tűnik, táncolni is tud. Hát ez szuper.
- Hűha, meg kell mondjam, élmény volt ezt hallgatni – dicséri Liam.
- Igen, igazi profizmusról árulkodott a szereplésed – mosolyog rá Harry.
Remek. Az idegesítő csaj négy igennel jutott be. Annyira felhergelt, hogy el is felejtettem, hogy én jövök. Ezek után jó lesz színpadra állni.
- Sziasztok – mosolygok oda kedvesen, ámde kicsit erőltetetten.
Visszaköszönnek és várják a szokásos monológot.
- Gigi Bieber vagyok, 18 éves és Lady Gaga The Edge Of Glory című dalával készültem mára.
Igyekszem minél jobban hadarni, hogy elkerüljem a kínos szituációt, de mindhiába. Louis megragadja az alkalmat egyből a kis szünetem után.
- Várj, várj, várj. Azt mondtad; Bieber? Mint a Justin?
- Igen. A bátyám – sütöm le a szemem és próbálok nem ránézni a közönségre.
- Ez most komoly? – folytatja Niall – Állandóan együtt bulizunk vele, imádjuk a tagot és sosem találkoztunk még veled? Mondjuk mondta, hogy van egy húga, de furcsa volt, mert...
- Niall, szerintem érti – szakítja félbe Harry és tekintete szinte átégeti az arcom.
- Nekem csak egy kérdésem van, mielőtt belekezdesz a produkcióba. Miért vagy itt? Van egy híres testvéred, bármikor elindíthatnád általa a karriered? – szegezi nekem a kérdést Liam.
- Nem általa szeretnék híressé válni. Azt akarom, hogy az emberek így ismerjenek meg, ne úgy, mint Justin Bieber kishúgát – mikor mindenki értetlenül bámul rám, úgy döntök, ebből elég volt – Énekelhetnék? Légyszi.
Bólintanak, majd elkezdődik a The Edge Of Glory és máris elfelejtkezem az iménti szópárbajról.

Az elején még kicsit feszélyezve érzem magam, de mikor látom, hogy a közönségnek tetszik, amit csinálok felszabadult leszek.
A második refrénre már teljesen elengedem magam és ütemesen mozgok is a zenére. A dal elhalkul, a nézők pedig tapsolni és füttyögni kezdenek.
- Hát... az biztos, hogy nem hoztál szégyent Justinra, remek volt – mosolyog rám Liam – Nálam egyértelmű az igen. Lou?
- Fantasztikus hang, fantasztikus kisugárzás. Nem nagyon tudom, mi kellhet még. IGEN!
Már csak egy igen kell. Mindenki kétségbeesve várja Niall-t.
- Hogy adhatnék erre nemet?
Érzem, hogy a könnyeim már nem sokáig fogják bírni, de még meghallgatjuk Harry véleményét.
- H, mit szólsz? – néz rá Louis.
- Jó volt. Igen – mondja, miközben merőn néz és nem mosolyodik el egy pillanatra sem. Fura, de nem tud érdekelni. Bent vagyok, méghozzá négy igennel!
Ahogy kirohanok az épületből rögtön hívom Justint, de hangpostára kapcsol. Nem érdekel, ezt tudnia kell, úgyhogy szaladok hozzá a stúdióba.

„All the times that you rain on my parade"

Még soha nem hallottam ezt a számot, amit éppen most vesznek fel és nem akarom félbeszakítani, úgyhogy megállok a sarokban és onnan figyelek.

„'Cause if you like the way you look that much..."

- Hmm. Micsoda új dal. És nekem meg sem mutattad? Most aztán pipa vagyok – vigyorgok az én drága testvéremre.
- Héjj, nyugi, mert így is te hallottad először – ölel meg.
Azonban elkomorodok, mikor eszembe jut az, amire a dal közben gondoltam.
- Neki szól, ugye? Róla írtad – nézek rá kérdőn.
- Nem kifejezetten róla szól. Csak vannak benne hozzá hasonló részek.
- Mondjuk megérdemli, miután évekig ignorált, miközben te odáig meg vissza voltál érte és a sajtóval meg elhitette, hogy mennyire jóban vagytok és állandóan beszéltek és blablablabla...
- Na jó lesz, Gigi, elég. Miért is vagy itt pontosan?
Haragom köddé válik, majd elárulom a bátyómnak, hogy bekerültem a top ötvenbe.
- Azta, hugi, ez király! Tudod mi van? – ismerem ezt a nézést és nem jelent jót – Feltétlenül meg kell ünnepelnünk. Egy hatalmas bulira gondoltam, ahová meghívjuk a One D-s srácokat is.
- Justin, nem hiszem, hogy ez jó ötlet.. – húzom el a szám – Készülnöm kéne a műsorra, még azt sem tudom, mit fogok énekelni, meg meghívni a fiúkat...
- Egy szót se többet! Megrendezzük a partit és remekül fogod magad érezni.
Nem tudom, mit mondjak. Nem akarom, hogy az emberek J miatt szavazzanak rám. De olyan lelkes, nem akarom lelombozni, úgyhogy belemegyek az estébe és előre félek mi lesz ebből.