Épphogy csak vettem otthon egy hideg zuhanyt, már indulhattam is vissza. Gigi nem akar velem beszélni, amit egyáltalán nem értek, hiszen én hibáztam, tudom, de utána ő hagyott faképnél és ő nem reagált semmire. Most pedig még fel is kell lépnünk még egyszer. Nem értem, hogy minek, de legalább népszerűsíthetjük az új dalunk. A jeges víz alatt pedig úgy határoztam, finoman Justinnál kérdezek rá arra, pontosan mit láthattak a fiúk odakint.
Gigi szemszöge
Harry lelépett, mialatt énekeltem, ami (bár a legkevésbé sincs ínyemre beismerni) nagyon rosszul esett. Talán nem kellett volna olyan durvának lennem vele, de annyit szenvedtem, míg a turnén voltam, most igazán megérdemli, hogy ő érezze magát szarul. Bár annyira úgysem fogja, mint én, azt tudom. Plusz, ahogy láttam az arcát, miután elküldtem, nem kifejezetten szomorúnak tűnt, inkább mérgesnek. Ó, olyan hülye vagyok! Akármi történhetett, én meg tök gyerekesen viselkedtem. Mi van, ha valami nagy a baj? Meg kell keresnem.
- Lou, nem láttad Harryt? - megyek oda a bárpult melletti kanapéhoz.
- Hazaszaladt, de hamarosan jön szerintem, mert még lesz egy dalunk, amit meg kell mutatnunk - szól közbe Niall középről. Beülök a karfa mellé, szélre, így szöszi és Louis közé kerülök. Besüpped alattam a matrac, belőlem meg kitör egy hatalmas sóhaj.
- Mizu, kislány? - lök oldalba Lou.
- Elfáradtam. Őszintén. Életem legnagyobb élménye volt az elmúlt három hónap, de most már nem bánnám, ha ténylegesen vége lenne - próbálom másra fogni.
- Nézzétek már, az ott Sandy Mason? - nyitja tágra a szemeit Neil, mire hitetlenkedve nézek tekintete irányába.
- Az nem lehet - csóválom a fejem.
- De, az bizony ő - igazolja a tényeket Lou - Elég gáz lenne, ha nem hívnák meg az X-factor nyertesét.
- Miiiiii? - marad tátva a szám.
- Te honnan tudsz ilyeneket? - csodálkozik Niall.
- Ott voltam a döntőn - vonja meg a vállát Louis.
Ha belegondolok, igazából nem kellene, hogy meglepjen a hír. Sandy (akármilyen borzasztó személyiség) fantasztikus énekesnő, és az biztos, hogy nincs olyan, aki többet dolgozott és harcolt volna nála ezért. Néhány pillanatra el is gondolkodom rajta, hogy odamenjek-e köszönni neki, és érdeklődni felőle, de Harry érkezése megszakítja az ötletemet.
- Bocs, srácok, itt vagyok, mehetünk fel - dobja le magáról a táskát - Hol van Liam?
- A hangosítóval beszél - tápászkodik fel a másik két fiú.
- Harry, várj - ragadom meg a karját hátulról, mire bele is borzongok egyből. Elszoktam ettől, a spontán érintésektől, amik felviszik a pulzusomat az egekbe - Mit szerettél volna mondani?
- Már nem lényeg - húzza vissza a kezét, én meg úgy érzem, mintha soha el sem mentem volna. Mintha a kést soha nem rántották volna ki a szívemből, és ő most újra megforgatta volna.
Mielőtt erőt vehetném magamon, egy harsány hangra oldalra fordulok.
- Gigi - kiabál felém Sandy - Az első turnéd, hah? El sem hiszem.
Ez hiányzott még, hogy maga az ördög lánya lesújtson rám épp most.
- Igen. Te pedig tudsz énekelni, hah? El sem hiszem - kontrázok rá gúnyosan, mire szarkasztikus mosoly ül ki az arcára.
- Azt hallottam összeszűrted a levet Niall Horannal. Jó választás, bár mindig azt hittem Harry a kedvenced - hát ez a lány hihetetlen. Persze, hogy a nyereség még inkább rátett az így is felhőkarcolókat lehagyó egójára.
- Ez nem igaz, csak barátok vagyok - nézek rá merőn, mire harsányan felkacag.
- Mind ezt mondják - simítja meg a vállam, én pedig érzem, hogy sürgősen itt kell hagynom, mert különben biztosan megütöm - Na, de ha megbocsátasz, mennem kell elkápráztatni mindenkit.
Harry szemszöge
- Ahh, végre letudtuk ezt a szart - töröli meg a homlokát Louis - most pedig mehetek vissza veszekedni Eleanorral. De jó nekem.
Azzal ránk villant egy fanyar mosolyt és kimegy a hátsó kijáraton.
- Megint gáz van? - veszem ki Niall kezéből a vizes flakont.
- Csak a szokásos. Elnek egy kis szünetre lenne szüksége. Mármint... úgy értem nem csak Louval kéne szünetelniük, hanem magát is pihentetnie kéne kicsit - bólintok, majd leülök Neillel a bárpult egyik székére.
- Beszélnem kéne Justinnal - fakadok ki - De előtte muszáj bedobnom valami töményet.
- Ja, igen, Liam elmondta - kér ki magának is egy italt - De hogy őszinte legyek, szerintem cseppet felfújjátok a dolgot.
- Igen, először én is így gondoltam - értek egyet - Ezért kérdezem meg őt mindenekelőtt.
Niall csodálkozva nyeli félre a sörét.
- Miért, kit kérdeztél volna?
- Hát úgy volt, hogy Giginek szólunk... - hajtom le a felest, amiben igazából fogalmam sincs mi volt, talán valami vodka keveréke.
- Ember, normális vagy? - húzza fel szemöldökét a szöszke - Lehet, hogy életében ez volt a második slukk vicces cigije, te meg ijesztgetni akarod itt szerencsétlen kishúgát?
Azt hiszem, most már látom, miért lettek ők ketten olyan jóban. Gigi és Niall. Nagyon hasonló a gondolkodásuk.
- Tudod, mit nem értek? - kérdezem habozva. Neil kérdőn néz rám, azt üzenve, hogy folytassam - Hova lett Dylan O'Brien? A közös képek nem tűntek el, de ő nincs itt. Most akkor mi van?
A néhány pohár pia meghozta a nyelvem, amit egyértelműen Niall is észrevesz. Francba. Nem fog mondani semmit.
- Nem nekem kéne tájékoztatnom - feleli diplomatikusan.
- De tájékoztatsz, mert a barátom vagy - próbálom kijátszani.
- Ahogy a Gigié is. Értelek, Hazz, de nincs jogom bármit is kikotyogni. Nem lenne fair vele szemben.
Fair? Igen? És az fair volt, mikor hidegen hagyták a könyörgéseim a három turnén töltött hónapon keresztül?! Épp belekezdenék beszédembe Niall ellen, de társaságot kapunk.
- Helló, srácok - ül le Gigi a Niall melletti székbe. Hát persze. Még véletlenül se a közelembe.
- Mizu? - töri meg a csendet a közös legjobb barátunk.
- Volt szerencsém beszélni Sandyvel. Még kedvesebb, mint a verseny alatt volt - forgatja meg szemeit - De vicces volt, azt hitte volt közünk valami.
Elneveti magát, én meg majdnem visszaköpöm a löttyöt a poharamba.
- Jézus, miért?
- Ki tudja? - vonja meg a vállát - De biztosítottam róla, hogy semmi ilyesmiről szó sincs.
Gigi rámosolyog, nekem pedig most rögtön itt kell hagynom a pultot, vagy menten idehányok.
Ha már felálltam, elindulok megkeresni Justint, de sehol nem találom. Remek. Egyetlen feladat lett rám bízva, de azt sem sikerült megcsinálnom. Alig várom, hogy Liam és Lou elkezdjen faggatni arról, hogy mire jutottam.
Gigi szemszöge
Szánalmas vagyok, amiért Harry előtt hintettem el, hogy azt hitték Niallel több van köztünk, mint barátság. Tudom. Úgy viselkedek, mint egy tizenhárom éves. Ezt is tudom. De most csak azt érzem, hogy dühít, amiért kicsit sem foglalkozott vele, sőt, ott hagyott minket, szinte rögtön az érkezésem után.
Miután szokásom az először-cselekszünk-utána-gondolkodunk életmód, idegesen felsétálok a színpadra és odaszólok a hangosítónak.
Harry szemszöge
Már épp feladnám a keresést, mert amúgy is meghallom Gigit énekelni, mikor furcsa hangokat hallok az épülettel szembeni sikátorból. Nem fogok csak úgy elsétálni, de ki tudja mi történik ott. Megragadok egy seprűnyelet, amit az ottani kukából rángattam ki és elindulok a sikátorok felé.
Jó, ez nem verekedés vagy dulakodás hangja. De akkor mi?
Valaki erőlködik.
Kicsit közelebb megyek és meglátom, hogy egy srác térdel egy fémkuka mellett és rókázik. Még közelebb megyek, amikor...
- JUSTIN?!
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Nem fűznék hozzá inkább semmit, viszont várom a véleményeket! :)
A következő fejezet dalai:
One Direction - Diana
One Direction - Last First Kiss
Lil Wayne, Bruno Mars - Mirror
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése